Konyhai ámokfutás :-)

Biztos volt már mindenki úgy, hogy semmi nem akar sikerülni…… az istenért sem….
Egész napom olyan “2 lépés előre, 5 lépés vissza” ritmusban telt…. Eljött a főzés ideje. Kellőképpen lustának és szerencsétlennek érezvén a mai napomat, úgy gondoltam abból kreatívkodom ami otthon van. Cukkini mostanában mindig van, kézenfekvő volt a cukkini fasírt. De kicsit tovább gondoltam, egy jókora kolbászkát beletépkedtem, és löttyintettem bele kis chili szószt…. Annak rendje módja szerint szépen össze is állt, és büszkén magamra / hogy kitaláltam valami újat ami még finom is/ elkezdtem megsütni:-).   Az első csapás ekkor ért…. Mikor megakartam fordítani, konkrétan alkatrészeire esett szét… Nem egy, nem kettő… naná hogy mind 🙂  / még most sem tudtam rájönni hogy miért, úgyhogy akinek ötlete van sorolhatja 🙂 / Meredten néztem az ádáz fasírtokat, hogy mi légyen, mert ebéd az kell, de fasírt ha újraszületek, akkor sem lesz ebből… És akkor pattant az isteni szikra, Rácz Noémi tüzes tésztája meglibbent a szemem előtt 🙂  Imába is foglaltam a nevét párszor 🙂  Úgyhogy olajból “fasírt” kiszed papírtörlőre / naná hogy lapos tányérra, nehogy már ne ússzon olajban a konyha 🙂  /, lustaság ellenére boltba lerohanás tejszínért, tésztáért. Innen már pörgött minden. Tésztát kifőz, cukkinis kolbászos “izét” picit megpirít még, tejszínt kikever 1-2 kanál erős pistával, rálöttyint a cukkinire, majd a kifőtt tésztával összekever. Tetejére reszelt sajt, és boldogan bezsebeljük a gyerek dicséretét : Akárki találta is ki, jobban nem csinálhatta volna…. 🙂   Mi közben mélyen hallgatunk, és csak mosolygunk : Ha tudnád hogy ez egy elcseszett cukkini fasírt  🙂 🙂